2008. szeptember 18., csütörtök

after surgery

Ami nem öl meg, az megerősít.. Nem szeretem a közhelyeket, de most ebben a pillanatban ezt a mondatot nagyon helytállónak érzem.
Ma sikeresen túlestem az impaktált bölcsességfog műtétemen, és a küszöböt rágom, annyira rossz. A múltkor mintha csak a harmadik nap lett volna ilyen, de lehet az emlékeim rosszak, és lesz ez még így se :( de hát ahogy Jonathan mondaná, "don't think about it too much for now, you don't have the problem". Legalábbis ne vetítsem előre a rosszabbat, majd ráérek akkor aggódni, ha tényleg rosszabb lesz.
Ezek a pillanatok viszont nagyon értékesek abból a szempontból, hogy tudjam, kik a barátaim. Akik kérés nélkül beállítanak egy tál levessel, sütivel, vagy csak egy kis jóhangulattal, és próbálnak jókedvre deríteni, hogy gyorsan teljen a következő egy hét a varratszedésig. Ma A hazahozott, míg rám várt a Böszörményi úton, bevásárolt, és összedobott egy isteni csirkehúslevest nálam. És lassan érkezik 2 nagyon jó barátom, és a fájdalom is múlik.. Na jó, valószínűleg, ezért hála a jó öreg Flector rapidnak :)

Nincsenek megjegyzések: