Türelem

Mély gondolatok vannak a füveskönyvben, most már muszáj lesz egy példányt beszerezni belőle.

“Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok - emberek, eszmék, helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és lényeddel.”
(Márai Sándor: Füves könyv - Arról, hogy a dolgokat meg kell várni)

Sajnos a türelem nem az erősségem, de tanulom, és egyre jobb vagyok benne. Hiszek abban, hogy a dolgok megtalálnak, és addig is élni kell az életet, pozitívan, negatív gondolatoktól mentesen, problémamegoldva. Egyre nehezebben bírom a panaszt, leginkább, ha valakin látom, hogy sportot űz belőle, és egy fikarcnyit nem tesz azért, hogy jobb legyen, hogy változtasson. A mai világ egyre inkább a változásokról szól, ezt meg kell tanulni elfogadni, és alkalmazkodni hozzá. Minden korban meg lehet találni azokat a dolgokat, amik feldobják az embert. De itthon a legnagyobb probléma, hogy mindenki azt hiszi, egyedül nem teljes értékű ember. Dehogynem! Ha valaki pozitív, sugárzik róla, és szereti a környezete, megnézik az emberek, és talán mosolyt is csal az arcukra. Sokan mondják, hogy itthon nincs ok a mosolyra, de ők egy percet nem éltek máshol. Minden országnak megvan a maga szépsége, hibája, olyan nincs, ahol minden tökéletes. De panaszkodni, és siránkozni a legegyszerűbb, ahelyett, hogy a tettek beszélnének.
Én itt nőttem fel, szinte minden ideköt, és ha egyszer megyek, akkor csak egy kis levegőváltozás miatt. De jó itthon. Én megtaláltam, amit kerestem, szeretek itt élni, akármilyen hendikeppes is ez a kis ország :) Az utazás örök szerelem marad, és már várom azt a 2 évet, amikor ezt félre kell tennem Valakiért.. Addig is marad a pörgés, a hűtőmágnesek gyűjtögetése, és a helyi alkoholos termékek tesztje :)