bad day

ez nem az én napom...
ma kiderült számomra, hogy sok esetben nincs igazság, és én csak egy hangya vagyok a bolyban, ergo előre kell nézni, és nyitott szemmel járni..
angliába, úgy tűnik egyedül megyek, hurrááá... majd viszek mp3-at meg könyveket, hogy teljen az idő a bristoli reptéren.. az óceán partján meg már jó lesz nagyon, megint egy kis idő átgondolni dolgokat..
ja, és az előbb a kedvenc pizzásom is benyögte, hogy ide már nem szállítanak..
a nap még nem ért véget, de most legszívesebben beásnám magam, és elő se jönnék egy ideig...
de majd lesz jobb, ez most egy hullámvölgy, és ezután már csak a domb jöhet :) vagy talán egy hegy :))

Hóesésben

reggel óta az első versszak kattog a fejemben, asszem megszállt a nosztalgia és az óvodai mikulás-ünnepek hangulata :) pedig már február végét írunk :))

Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben

Szakad a hó nagy csomókban,
veréb mászkál lent a hóban.
Veréb! Elment az eszed?
A hóesés betemet.
Nem is ugrálsz, araszolsz, hóesésben vacakolsz.

Fölfújtad a tolladat,
ázott pamutgombolyag.
Mi kell neked? Fatető!
Fatető!
Deszka madár-etető.

az első... ősz hajszál

vasárnap először csapott meg egy rövid pillanatra az idő múlása... megtaláltam az első ősz hajszálat, de már nem... :)

everybody's changing...

CS restart

Hihetetlenül jó estém volt már megint, pedig délután még gondolkodtam azon, hogy lemondjam a 3 american guyt, csak nagy pofátlanságnak éreztem volna.
Újfent sikerült megmutatni Budapest less touristic arcát, és nagyon hálásak voltak érte.. A csúcs az volt, amikor egy családias kisvendéglőben kikötöttünk vacsorázni, mellé élő cigányzene szólt, és kicsit olyan volt mint egy sitcom :) Érkezéskor a tulaj felhívta a feleségét, hogy jöjjön le főzni, mert van itt pár vendég, és elmennek, ha nincs kaja.. Megérkezett az asszony, és menüsor híján felsorolt 5 féle kaját, amit hirtelen el tud készíteni, abból választhattunk :) Majd jött egy újabb fickó, aki hozta az italokat, és végül megjelent Jencike, a cigányprímás. Nagyon jóarc volt mindenki, végig a kedvünket lesték, és volt egy bája annak az esetlenségnek, amivel ott találkoztunk, de fantasztikusan éreztük magunkat. Ezentúl azt hiszem sok CSert el fogok vinni erre a helyre, hogy lássák milyenegy autentikus magyar kisvendéglő...

Telihold a Fiumei úti sírkert oldalában...

Gyűjtöm az érdekes kalandokat mostanság, és ezzel még nincs vége, tudom.. :)
Tegnap hazafele tartottam a Józsefvárosból, de elnéztem a villamost, amiről kiderült, hogy garázsmenet, és sikeresen kikötöttem valahol a sötétben, lámpa sehol, ellenben egyik oldalamon a temető, a másik oldalról meg jött egy nagytestű kutya... Elég rendesen be voltam tojva, hívogattam a barátokat, haverokat, és végül A haverom futott be értem, majd átfázva, az idegtől és a parától fáradtan hazavitt. Nem tudok elég hálás lenni Neki, és köszönöm V-nek is, hogy végig tartotta bennem a lelket, és lenyugtatott.
Most már visszagondolva vicces, de akkor igazán átéltem a halálfélelmet..

social life in Hungary :(

Hétvégén újra előkerült a téma, hogy itthon mennyire punnyadtak az emberek.. Illetve E szerint ez korlátoltság, hogy ahogy öregszenek és/vagy belép egy társ az életükbe, beszűkülnek, ülnek a kanapén egymás kezét fogva és nézik a bugyutábbnál bugyutább tévéműsorokat. Ahelyett, hogy ápolnák a baráti/haveri kapcsolatokat, és eljárkálnának mindenféle programokra.

Most már több mint 2 éve, hogy kb havi szinten megszervezek egy activityt, és mostanra kialakult egy 5-6 fős biztos mag, akik ha esik, ha fúj, ott vannak. De az ember kedvét szegi, amikor jófejként összehoz egy házibulit, és a meghívottak még annyit se reagálnak vissza, hogy köszi, de nem.. De A haverom szerint az emberek nem gondolnak bele, hogy ezek értékelendő gesztusok, hanem természetesnek tűnik nekik, és mivel a punnyadást szeretik, ezért fel se tűnik nekik, hogy idővel eltűnnek mellőlük az emberek.
Egyszer É mondta, hogy már meg se lepődik, hogy ha szervez egy házibulit, és kiküldi X embernek a meghivot, ha a harmada ott van, akkor már jó... MIÉRT? Itthon miért ennyire beszűkültek az emberek? Erre anno kitaláltam egy kifejezést: fiatal nyugdíjasok.. Ha az ember keresi őket, akkor hajlandóak szóba állni, de maguktól nem jut eszükbe, hogy keressék a többieket.. Már nem egy olyan eset volt, amikor valaki eltűnt az életemből, aztán megkészülten újra jelentkezett egy break-up után.. De most már nem érdekel.. A tanulság, hogy nem kell mindenkivel cimbizni, viszont akik vannak, őket igazán meg kell becsülni, és nem csak a szánkat jártatni..

Remélem, mi is olyanok leszünk, mint francia barátnőm, P szülei, akik 50-60 évesen is havonta egyszer összejárnak 4 másik baráti házaspárral, hol egy activityre, hol egy vacsorára, vagy esetleg egy hosszú hétvégére.

Sokat tanulhatnánk külföldi haveroktól is, ahol jóval kevesebb a depresszió és sokkal nyitottabbak a világ és egymás dolgaira az emberek. Már várom nagyon a nápolyi arcokat, hogy körbevigyem őket budapesten, és megint mosolygós arcokat lássak magam körül pár napig...

PHIL IS WAKING UP!!!

liberation d'un ancien souvenir

c'est bizarre, et je ne peux pas decider que c'est bon ou pas.. ce soir mon dentiste m'a libéré d'un ancien souvenir, de mon plomb qui a été fait par le pere de mon premier copain.. je pense que c'est le fin de quelque chose et l'ouverture de qch de nouveau... on verra :)

A boldogságról

"Boldogság természetesen nincsen, abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli. Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, három hatvanért, egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi. Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy egy férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derű, állandó elégültség, jókedv és egészség. Mintha a boldogság más is lenne mint, vágy az elérhetetlen után.
Legtöbb ember egy életet tölt azzal, hogy módszeresen izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékét. Boldognak is kell lenni közben. S erről megfeledkeztek."

Márai Sándor

ehhez azt hiszem, nincs mit hozzáfűzni...

Tarot reading, Mind control, Astrology, Past Lives, ...

Szeretem a telet, egyre jobban.. Míg nyáron a pörgésé a főszerep, addig télen be lehet húzódni a barlangba, és egy pohár forralt bor mellett olvasni, gondolkodni, világot vagy csak saját magunkat megváltani.. Szeretek télen egyedül lenni, mert az elmúlt években olyan szintekre jutottam el, olyan dolgok kezdtek el érdekelni, ami, hogyha pörgés van körülöttem napi 24 órában, nem jutottak volna el hozzám. De így én döntök arról, hogy mikor zárom be az ajtót...

Tarot:
érdekes, és egyre jobban kezdek hinni benne.. eddig 3x voltam hivatásos tarot reader-nél, és az elmúlt hónapban vettem egy pakli kártyát és egy könyvet, ami segít az alapok elsajátításában.. Ami fura, hogy eddig mindenkinek kijött a jelenlegi élethelyzete, és a jövőre való utalások is elég érdekesek.. nekem nem lesz túl egyszerű az év, de optimizmussal és türelemmel össze fog jönni :) hát ezekből most nincs hiány hálisten, eléggé a helyemen érzem magam most már..

Mind control:
próbálkozom, próbálkozom, mert elvileg stresszkezeléstől, öngyógyításon át sokmindenre jó.. De úgy érzem, hogy tavasszal, nyár elején el kéne végezni a tanfolyamot is.. Meglátjuk, sok a folyó dolog mostanában, és május-június még messze van..

Astrology:
egy kedves bnőm beleásta magát az asztrológia rejtelmeibe, és elég jól halad :) hálisten néha rajtam is gyakorol, és az is félelmetes, hogy az egyéni bolygóképletekből mennyi minden kiolvasható, betegségek, jellemrajz, mikor minek áll a zászló.. néha szinte félelmetes, de ha utánanézünk dolgoknak, szinte minden megmagyarázható a bolygóállásokkal.. Meg hát az asztro névelemzés, attól kész voltam, hogy mennyire rámillik, meg még pár közeli emberkére..

Past Lives:
ma olvastam egy cikket a lélekvándorlásról, hogy egy amerikai prof regressziós hipnózissal kísérletezett embereken, akik megmagyarázhatatlan emlékképeket idéztek fel. Vajon tényleg létezik lélekvándorlás? És hipnózissal kideríthető, hogy kik voltunk előtte?

érdekes dolgok ezek, de már rég nem vagyok materialista, az tuti :)
azt meg, hogy a tarotbol mi jön ki, hát meglátjuk, mindenesetre a hit elég erős tényező, ez bizonyított tény :)))

ROMA

Röpke 2 hét, és egyhetes kényszerszünet után végre eljutottam odáig, hogy pár szóban összefoglaljam a római kiruccanásunkat :)
Róma nagyon közel áll hozzám, Budapest és Párizs után dobogós helyen van (még :)
Jó hely, jófej emberek (bár ajánlott az olasz nyelv alapfokú ismerete a hiányos vagy leginkább semmilyen angoltudásuk miatt, vagy a pantomim, amit nálam lehet gyakorolni havi egyszer :)))
A hét végén sikerült odáig eljutnom, hogy heti tantervet készítettem magamnak, amiben heti 2 olasz szerepel, mert nehéz dió lesz májusban Nápoly nélküle :)
Fantasztikus volt, hogy január közepén, 15 fokban, napsütésben piknikeztünk és lábat lógattunk a tengerparton.. Sikerült majdnem megmurdelni, de a védőangyalom ott körözött felettem, és nem hagyta :) A napijegyemet is elhagytam, de csodák csodája, sikerült megtalálni a parton... Érzem, hogy ez egy jó év lesz, már kezd beindulni, pörögnek a napok, és kezdek én is kibújni a barlangból.. remélem ezzel nem vagyok egyedül ;)

A hostunk egy crazy srác volt, folyton pörgött, és viccesen be is szolt mindig, mert esténként kellett 1-2 óra mire partikészek lettünk az egész napos gyaloglás után :) A kommentembe is beleirta, hogy sleepyhead vagyok, de joarc, és legközelebb majd még jobban felpörget bennünket :) Remélem lesz legközelebb :) És akkor végre megmutathatom, milyen az igazi paprikás krumpli, mert annyira jófejek voltak, h dolgunkat megkönnyitendő, héjában megfőzték a krumplit, hogy annyival is előrébb legyünk a vacsorával, mire hazaértünk.. De a két magyar csaj természetesen ebből is összehozott egy tuti kis vacsit, amit chiantival öbltettünk le :)
Jövő tavaszra van tervezve a következő római túra, mert pár dolog most is kimaradt, meg hát az olasz gasztronomia nálam vetekszik a magyarral... Isteni pizzát, pastakat ettünk, és hát a cappuccino crema... nem szeretem a kávét, de ezt naponta bekóstolnám.. és amilyen jófejek voltak a kis rejtett kávézónkban, még a receptet is megadták.. asszem kipróbálom, max ha sok lesz behigitom egy kis vodkával, és a következő activityn kávélikőrtől (is) jól érezzük majd magunkat...

Ciao!