Még mindig a ma délutáni Meleg Büszkeség menet miatt kialakult események hatása alatt vagyok... Számomra felfoghatatlan, hogy mi ez a határtalan gyűlölet a melegek iránt. Emlékszem, még régen, amikor elkezdődött ez az egész meleg felvonulósdi, funny volt nagyon. Mint egy karnevál :) Sehol egy rohamrendőr, kerítés, ellentüntetők.
Most meg alig mer kimenni az ember az utcára, mert savval töltött üvegek, tojások, molotov-koktélok várják. Kirázott a hideg, amikor ma Anyuékhoz menet megláttam, hogy két rendőrautót a szemem láttára vert szét egy őrült baseball-ütővel.. Vajon lesz jobb? Miért van most már több éve, hogy minden pirosbetűs ünnepen, tüntetésen megy a fighting a rendőrök és a szélsőségesek között? Miért kell félni? Miért nem lehet elfogadni egymást? Nekem a szélsőségesek iránt iszonyatos ellenérzéseim vannak, de mégse jutna eszembe senkit se bántani közülük.
Hogy történhet meg, hogy szélsőségesek egy elismert politikust bekerítsenek, és megpofozzák? Úgy szeretnék végre nyugalomban élni, de ez eléggé felejtő a elkövetkező jópár évre, amennyire most felfokozott ez a gyűlölet-érzés az országban.
Jó volt, most késő estesétálni egy órát a ligetben, és marc lavoine-t hallgatni. A mai élmények hatására ma meditációs estét tartok, és pihenek.
Ja, és a fenti kép szövege, mert elég apróbetűs a felirat :)
'It's not the fact you're gay that bothers me son, it's the fact you're so open about it.'
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése